Dr. Török Béla

A pollenallergia szezonális problémája fontos kérdés, az alábbiakban egy pollen naptárt található, figyelembe véve a legfontosabb allergén növényeket és azok pollenszórási időszakait:

1. Fák pollenjai (Tavasz)

Március - Április

• Nyír: A nyírfa pollenje a tavasz egyik legproblémásabb allergénje Magyarországon, és március végén, április elején kezd megjelenni, csúcsidőszaka április közepére esik.
• Tölgy: Április-májusban kezd szóródni a tölgy pollenje, de mivel Magyarországon sok tölgyfa található, az allergiás reakciók gyakoriak.
• Fenyő: Április-május körül jelenhet meg a fenyő pollenje, főként a fenyvesek közelében.
• Juhar: Március végén kezd el szóródni a juhar pollenje, és ez általában április közepére csúcsosodik.
• Kőris: Áprilisi csúcsidőszak.

2. Fűfélék pollenjai (Nyár)

Május - Június

• Fűfélék: Az egyik leggyakoribb allergén a pázsitfűfélék pollenjének szezonja. Május közepétől június végéig szóródnak a fűfélék, különösen a fűtáblák és a parkok területein. A fűfélék pollenje különösen a déli órákban, szeles napokon szóródik a legintenzívebben.

3. Gyomnövények pollenjai (Nyár - Ősz)

Június - Szeptember

• Parlagfű: A legintenzívebb allergén növény Magyarországon. Július végén kezd szóródni a parlagfű pollenje, és augusztus-szeptember hónapokban éri el a csúcsot. A parlagfű pollenjének mennyisége miatt gyakran ez a legnagyobb probléma a betegek számára.
• Vadrózsa, üröm: A gyomok pollenszezonja július-augusztus környékén kezdődik, és szeptemberig terjedhet.

4. Őszi pollenek

Szeptember - Október

• Parlagfű: A parlagfű pollenje szeptember végéig jelen van, és ha a szeptember meleg, akkor előfordulhat, hogy októberig is megtalálható.
• Fák (újra): Néhány fa, például a fűz és a hárs pollenjének jelenléte az ősz második felében is előfordulhat, de ezek már nem annyira erőteljesek, mint tavasszal.

5. Téli pollenek

November - Február

• Beltéri allergének: A téli hónapokban a legnagyobb problémát nem a kültéri pollenek, hanem a penészgombák és a háziporatkák jelenthetik. Ezek az allergének különösen akkor okozhatnak problémát, ha a lakásokban magas a páratartalom.
• Fák (tél végén): Egyes fák, például a mogyoró, a tél végén, február-márciusban kezdhetik el szórni pollenjüket, de ezek általában nem okoznak olyan erős allergiás reakciókat, mint a tavaszi virágzások.

Tippek a pollenallergiásoknak:

1. Pollenfigyelés: Magyarországon számos online pollen előrejelző rendszert találhatsz, amelyek pontos információkat adnak a pollenszórás mértékéről (pl. Pollenmonitoring rendszer, helyi időjárás előrejelző oldalak).
2. Szellőztetés: Az allergén növények pollenszórási csúcsidőszakában érdemes minimalizálni a szellőztetést, különösen reggel és délután, amikor a pollenkoncentráció a legmagasabb.
3. Orvosi kezelés: A gyógyszerek, például antihisztaminok és orrsprayk, segíthetnek a tünetek enyhítésében. Fontos, hogy konzultálj orvossal a legmegfelelőbb kezelési módokkal.
4. Beltéri levegő tisztítása: A pollenek nagy része bejuthat a lakásba is, ezért hasznos lehet pollenszűrős légtisztító készülék használata.

Ez a pollen naptár segíthet a megfelelő felkészülésben és a legnehezebb időszakok elkerülésében.

Amit a MAGAS-VÉRNYOMÁS BETEGSÉGRŐL (hipertóniáról) feltétlenül tudni kell dr. Szente Szilvia háziorvos rezidens Miért fontos?: hazánkban a lakosság 20 %-t érinti, azaz 100 emberből 20 szenved a betegségben, ezek közül 4 nem tud róla, a maradék 16-nál már kimondták a diagnózist. Közülük 3 tudja, hogy magas a vérnyomása, de nem szed rá gyógyszert, 3 rosszul szedi a gyógyszereket vagy rosszul van beállítva, a 20 emberből csak 10 jól kezelt hipertóniás. Az életkor előrehaladtával az előfordulási gyakoriság nő: 65 év felett 10-ből 7 ember érintett. Mit nevezünk pontosan magas vérnyomásnak? 140/90 Hgmm felett magasnak tekintjük a vérnyomást. Ennek az értéknek azért van ilyen nagy jelentősége, mert különböző vizsgálatok bebizonyították, hogy 140/90 Hgmm felett a vérnyomás növekedésével a szív- és érrendszeri betegségek, ill. szövődmények kialakulásának kockázata jelentősen fokozódik. Normálisnak tekinthető a vérnyomás 130/85 Hgmm alatt, optimálisnak mondható 120/80 Hgmm alatt. Mi az oka a magas vérnyomásnak?: az esetek 90 %-ban az ok ismeretlen, a maradék 10 %-ban ismerhetjük csak a pontos okot, ami lehet genetikai, (azaz családban öröklődő), hormonális ill. életmódbeli (stressz, táplálkozás, dohányzás, elhízás). Mikor nevezhetünk valakit magas-vérnyomás betegnek?: többszöri, a nap különböző időpontjaiban végzett mérések alapján mondható ki a diagnózis, amennyiben az átlag vérnyomás meghaladja a 140/90 Hgmm-t vagy a mérések többségében a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van. Ennek megvalósítására két lehetőségünk van: a beteg egy megbízható vérnyomásmérővel több napon keresztül naponta többször, különböző időpontokban megméri a vérnyomását és gondosan feljegyzi az időpontokat és az eredményeket egy füzetben, majd ezzel jelentkezik a háziorvosánál. A másik lehetőség egy úgynevezett ABPM felhelyezése: ez egy készülék, ami 24 órán keresztül méri a vérnyomást beállítás szerint 10-30 percenként, az adatokat megjegyzi és egy számítógép segítségével grafikonon ábrázolja az eredményeket. Előnye, hogy éjszaka is végez méréseket. Ez azért fontos, mert a betegek egy részében éjszaka is magas a vérnyomás és a hirtelen kialakult szövődmények (pl: agyvérzés, szívinfarktus) főleg az éjszakai órákban jelentkeznek. Vérnyomás-mérési lehetőségek?: elsősorban felkaros vérnyomásmérő használata javasolt, a csuklóra felhelyezhető mérők igen gyakran megbízhatatlan eredményt adnak (nem az átlag magyar ember csuklójára lettek kalibrálva)! Mi a „fehérköppeny-reakció”? Gyakran előfordul, hogy a háziorvosnál vagy a rendelőben mérik meg az ember vérnyomását. Fontos azonban azt tudni, hogy ezek az eredmények félrevezethetnek, ugyanis a betegek 15-30 %-nak magasabb a vérnyomása a rendelőben, mint otthon. Erre nem lehet alapozni a diagnózist és a terápiát. Tünetek, panaszok: a magas-vérnyomás betegségnek jellemző tünete nincs, éppen azért olyan veszélyes, mert hónapokig, akár évekig is panaszmentes maradhat a beteg, miközben vérnyomása már jóval az elfogadható érték felett van. A panaszt a magas vérnyomás által károsított szerv okozza. Előfordulhat fejfájás, szédülés, fülzúgás, idegesség, orrvérzés, látásromlás vagy látászavar, végtaggyengeség, mellkasi fájdalom, szívdobogás-érzés, fulladás, fáradékonyság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés is. A magas-vérnyomás hosszú-távú hatásai: Ha egy ember vérnyomása hónapokon-éveken keresztül a normál érték felett van, az több szerv működésének romlásához vezethet. Az egyik legfontosabb az ereket károsító hatás. Ez egyrészt érinti a szívet ellátó koszorúsereket, ami növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Másrészt érinti a vese-ereket, ezáltal a vesék működése károsodik, ez a károsodás akár vese-pótló (dialízis) kezelést tehet szükségessé. (A vese-károsodás fokának kimutatására szolgál a 24 órás vizeletgyűjtés.) Harmadrészt a szem ereinek károsodása látásromlást idéz elő. Az agyi erek károsodása pedig agyérgörcsöt illetve agyvérzést okozhat (stroke). A magas-vérnyomás betegek túlnyomó többségében a szívet érintő károsodások okozzák a betegek halálát. Ez egyfelől a szívinfarktus, másfelől szívizom-megnagyobbodás és szívelégtelenség képében jelentkezhet. Ritka, de legtöbbször azonnali halálhoz vezető szövődmény a szívből kiinduló fő-verőér (aorta) tágulata és megrepedése. A magas-vérnyomás betegek kezelése: 1. Általános tennivalók: az esetek egy részében egy kezdődő illetve frissen kialakult hipertónia csupán életmódbeli változásokkal normalizálható. • Testsúly normalizálása - 5-20 Hgmm-es vérnyomáscsökkenés • Sószegény diéta - 2-8 Hgmm-es vérnyomáscsökkenés • Alkohol-fogyasztás csökkentése - 2-10 Hgmm-es vérnyomáscsökk. • Rendszeres testmozgás - 4-9 Hgmm-es vérnyomáscsökkenés (minimum 30 perc naponta, legalább hetente háromszor) Fontos ezeken kívül a dohányzás elhagyása, minél kevesebb kávé és zsír illetve minél több zöldség és gyümölcs fogyasztása. A nem-gyógyszeres kezelésnek mellékhatásai nincsenek! 2. Gyógyszeres kezelés: orvosunk több gyógyszercsoport számtalan tagja közül választhatja ki számunkra a legmegfelelőbb gyógyszert. A lehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen. Nagyon gyakran több gyógyszercsoport tagjait kombinációban alkalmazzák a jobb hatás és kevesebb mellékhatás elérése végett. A magas-vérnyomás betegek követése: a szövődmények kialakulásának nyomon követése miatt évente szükséges laborvizsgálat (vesefunkció ellenőrzése, illetve 24 órás vizeletgyűjtés), szemészeti vizsgálat, EKG és szívultrahang vizsgálat (szívinfarktus és szívelégtelenség megelőzése). Éljünk 140/90 Hgmm alatt !!!

Amit a STROKE-ról feltétlenül tudni kell... dr. Szente Szilvia háziorvos rezidens Mit jelent a stroke (ejtsd: sztrók) kifejezés? Az agy vérellátásában fellépő zavart nevezik az orvosi nyelvben stroke-nak, köznyelvi változatai: gutaütés, szélütés, agyérgörcs, agylágyulás, agyvérzés. Az agy működéséhez oxigénre és cukorra van szükség, ezek a véráram útján jutnak el az agysejtekhez. Ha a vérellátás zavart szenved, az agyműködésben átmeneti vagy maradandó károsodás keletkezik. Miért fontos beszélni róla? Az agyi keringészavar a halálozási statisztikák harmadik helyét foglalja el hazánkban (a szív-érrendszeri betegségek, illetve a daganatos betegségek után). Magyarországon évente kb. 35-40 ezer új beteget érint, akik közül minden harmadik azonnal meghal, minden hatodik pedig egy hónapon belül életét veszti. Ez a betegségcsoport okoz a leggyakrabban tartós rokkantságot, az érintettek egyharmada egész életére ágyhoz kötött marad, állandó felügyeletet, segítséget és ápolást igényel. Az agyi keringészavarok fajtái: Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, illetve a tünetek lehetnek átmenetiek, ezek alapján három típust különböztetünk meg: 1. a vérhiányos stroke vagy agyi infarktus: az esetek 80-85%-ban jelentkezik, súlyos érszűkület vagy érelzáródás következtében. Leggyakoribb okai: a nyaki erek szűkületét okozó plakkból lehasad egy darab és ez akad el az agyban, vagy az agyban futó elmeszesedett artériák falán képződik vérrög, illetve egyfajta szívritmuszavar (pitvarfibrilláció) miatt a szívben keletkezik a vérrög és ez sodródik az agyba. 2. a vérzéses stroke vagy agyvérzés: csak az összes eset 15-20%-ban fordul elő, leggyakrabban magas-vérnyomás betegség vagy agyi verőér-tágulat talaján alakul ki és hirtelen vérnyomás kiugrás okozza. 3. a TIA (átmeneti agyi vérhiány): azért átmeneti, mert a tünetek általában percekig (esetleg órákig) tartanak, de 24 órán belül megszűnnek. Az összes stroke mintegy harmadát egy vagy több TIA előzi meg, mindenképp nagyon komolyan kell vennünk! Az agyi keringészavarok tünetei: általánosságban igaz, hogy a stroke általában reggel illetve a délelőtti órákban alakul ki. - féloldali végtaggyengeség vagy bénulás - féloldali - arcban, karban, lábban jelentkező- zsibbadás vagy érzészavar - hirtelen látásvesztés az egyik szemen vagy a jobb vagy baloldali látótér kiesik - kettőslátás - beszédzavarok: nem jutnak eszébe a szavak, nem érti meg a beszédet vagy a az illető beszéde nehezen érthető, összemossa a szavakat, egyáltalán nem tud beszélni - nyelészavar - zavartság, megváltozott magatartás - emlékezészavar - hirtelen, szinte ütésszerűen fellépő igen erős fejfájás, ezt kísérheti hányinger és hányás is. - hirtelen fellépő eszméletvesztés - hirtelen erős szédülés, ami lehet forgó jellegű, de irány nélküli is, a beteg nem tud egyenesen megállni vagy menni, mert „elhúzza valami” az egyik irányba. Az előbb felsorolt tünetek néhány napon belül javulhatnak, stagnálhatnak (nem változnak) vagy tovább súlyosbodhatnak. Azt, hogy a tünetek hogyan alakulnak a következő néhány órában, hogy átmeneti vagy maradandó állapotról van-e szó, senki sem tudja előre megmondani, ezért bármilyen fenti tünet jelentkezése esetében AZONNALI orvosi vizsgálat szükséges. (Sokszor látjuk, hogy a betegek késve érkeznek orvoshoz, amikor a folyamat már nem befolyásolható, mert arra várnak, hátha elmúlik magától!) Minél hamarabb megtörténik a vizsgálat, annál nagyobb az esély a tünetek megszűnésére, az állapot javulására és a túlélésre illetve csak így van esély arra, hogy megelőzhető legyen a súlyos életminőség rosszabbodás, a tartós ágyban-fekvés vagy járásképtelenség. Diagnózis: Fontos a mielőbbi orvosi vizsgálat, a kórelőzmény felvétele, a rendszeresen szedett gyógyszerek ismerete, vérnyomásmérés, (amennyiben szívritmuszavar felmerül) EKG készítése, laborvizsgálat. A kezelés szempontjából nagyon fontos tudni, hogy agyvérzésről vagy agyi infarktusról van-e szó. Ebben egy sürgősséggel elvégzett koponya CT vagy inkább MRI vizsgálat segíthet minket a leginkább. Lehetőség van kontrasztanyag beadásával az agyi erek kirajzolására, a fő agyi erek illetve nagyobb ágaik elzáródásának, szűkületének, kiboltosulásának illetve fejlődési rendellenességének igazolására. A koponya MR vizsgálat alkalmasabb a kérdés tisztázására, azonban a CT egyelőre gyorsabban érhető el. Fontos az akut szakon túl a nyaki erek ultrahangos vizsgálata az érszűkület fokának illetve a plakkok jelenlétének a megítélése miatt. Kezelés: az agyvérzés és az agyi infarktus merőben más kezelést igényel, ezért a biztos, képalkotó vizsgálatokkal alátámasztott diagnózis a terápia elindításának a feltétele. • agyvérzés esetén: a vérzés elhelyezkedésétől, méretétől és okától függően idegsebészeti műtét vagy konzervatív kezelés választandó. Amennyiben műtét nem jön szóba, a kezelés legfontosabb elemei a vérnyomás csökkentése, a vérnyomás ingadozásának kiküszöbölése, a koponyaűri nyomás csökkentése, a keringés és a légzés stabilizálása. Kisebb vérzések idővel önmaguktól felszívódhatnak. • agyi infarktus esetén: a tünetek kialakulását követő néhány órában (2-3 óra), csak a szigorú protokollnak mindenben megfelelő beteg esetében, lehetőség van a vérrög feloldására (trombolízis). Ennek a szűk időablaknak nagyon nagy jelentősége van, ha ebből kifut a beteg, akkor a kezelést már nem végzik el, ugyanis magasabb lenne a szövődmények kockázata, mint a kezelés haszna. Ezért fontos, hogy a tünetek megjelenésekor azonnal orvoshoz forduljunk vagy mentőt hívjunk és ne várjuk meg, hogy „hátha elmúlnak a tünetek”. Ha a beteg kicsúszik az időből vagy egyéb okokból nem tudják elvégezni a vérrög feloldását, itt is konzervatív kezelés jön szóba. Az akut szak lezajlása után beállítanak olyan vérhígító gyógyszereket (enyhébb vagy erősebb vérhígító hatású, ez a vérrög eredetétől függ), amelyek megakadályozzák a vérrögök újraképződését. Ugyanezek a kezelési elvek érvényesek az átmeneti agyi keringészavarok (TIA) után is. Az agyi értágító infúziós kúra is a kezelés része. Amennyiben a nyaki ér ultrahangos vizsgálata súlyos érszűkületet talált, lehetőség van a szűkület műtéti úton történő csökkentésére ill. az erek tágítására háló (stent) beültetésével. Akár vérzésről, akár infarktusról van szó, a kezelés egyik legfontosabb része a korai rehabilitáció. Ennek célja a beteg mozgásának, beszédkészségének, látásának fokozatos javítása, a korábban ismert és tanult képességek újratanítása, minél nagyobb fokú önállóság kialakítása. Ideális, ha a kezdetektől logopédus, gyógytornász és pszichológus foglalkozik a beteggel. A rendszeres rehabilitáció során az ép agyterületek több-kevesebb sikerrel képesek átvenni az elpusztult idegsejtek funkcióját. Megelőzés: Sajnos nincs olyan terápiás lehetőség, amivel minden stroke-on átesett beteg maradéktalanul meggyógyítható, ezért a rizikófaktorok rendszeres szűrése (vércukor, vérzsírok, vérnyomás mérése, nyaki ér ultrahang vizsgálat), a stroke kialakulásában szerepet játszó tényezők (dohányzás, elhízás, rendszeres alkoholfogyasztás és magas vérzsírszintek) kiiktatása és a hajlamosító betegségek (cukorbetegség, magasvérnyomás, szívritmuszavarok, szívinfarktus, szívbillentyű-hibák) megfelelő kezelése a legfontosabb.